Madárdal
Nem erdő az erdő, hogyha nincsen fája, Szomorú, ha nincsen dalos madárkája. Mi a kert fa nélkül? S ha nincs madár benne? Nálok nélkül ez a világ de szomorú lenne!
Az előbb hallottam odakint egy csúfolódó rigót. Eszembe jutott róla valami, amit Archie mondott. (...) Szerinte a csúfolódó rigó nem egyszerűen a többi madár hangját utánozza. Mármint a többi élő madárét. Szerinte olyan madarak hangját is, amik már nem is léteznek. Hogy a kihalt madarak hangja az évek során csúfolódó rigóról csúfolódó rigóra száll. (...) Azt mondja, nem tudhatjuk, nem kövületek elevenednek-e meg a dalában. Ki tudja, miféle ősi teremtmény hangját halljuk viszont, amikor a sivatagban énekel?
A madarak megtanulnak énekelni, ami nem jelenti azt, hogy ezzel több élelemhez jutnának, megmenekülnének a ragadozóktól, vagy távol tarthatnák az élősködőket. (...) Azért énekelnek, hogy felhívják magukra a másik nem figyelmét, és fönntarthassák a fajukat.
A madár nem azért énekel, mert tudja a választ. A madár azért énekel, mert van egy dala.
A madár nem azért dalol, mert valami mondanivalója van. Azért dalol, mert dala van.
Facebook
Pinterest