körülmények ismerete
Megbízók és védőügyvédek között sajátságos a viszony. Egy ügyvéd nem mindig akarja tudni, mi történt valójában. Ennek egyik oka a büntetőeljárásról szóló törvényünkben rejlik: ha a védő tudja, hogy a megbízó Berlinben emberölést követett el, nem kérelmezheti olyan "mentőtanúk" meghallgatását, akik azt mondanák, hogy a vádlott azon a napon Münchenben volt. Ez amolyan kötéltánc. Más esetekben az ügyvédnek okvetlenül tudnia kell az igazságot. A valós körülmények ismerete olyankor talán azt az apró előnyt jelenti számára, amellyel a megbízóját megóvhatja az elítéléstől. Annak, hogy az ügyvéd ártatlannak hiszi-e a megbízóját, nincs jelentősége. Neki az a feladata, hogy védje a megbízóját. Nem több, és nem kevesebb.
Csak a legritkább esetben kövessed mások tanácsát: az olyan dologban, amelyet már meggondoltál, ki ismerhetné jobban az összes körülményeket, mint te magad?
Légy hiteles, mondd azt, amit gondolsz, és gondold is azt, amit mondasz, ne feledkezz meg az adott körülményekről.
Ítélkezni valakiről, mielőtt az összes körülményeit ismernéd? S ha már megismerted, hogyan ítélhetnéd el?