Kockázat
Az ember ne kockáztasson túl sokat, ha ismeretlen területen jár. Aki ezt teszi, a saját lelkét teszi kockára.
A veszélytelen, biztosan kivitelezhető dolgokkal az ember csak az idejét vesztegeti.
Néha a szomszéd fűje sem zöldebb, nekünk pedig ott kell maradnunk, ahová tartozunk. Néha pedig egyszerűen kockáztatnunk kell, majd pedig remélni a legjobbakat.
A könnyű kihívások nem igazi kihívások, de a nagyobbak több kockázattal járnak. Az, ahogyan kezeljük azokat a kockázatokat, felkeltik bennünk a szunnyadó erőt, amelyet ezek nélkül sohasem fedeznénk fel. Semmi sem olyan erőt adó, mint a kockázatvállalás és a siker.
Nagyra becsüljük azokat, akik nagyobb kockázatot vállalnak, de ha ezek az emberek veszítenek, akkor már bolondnak nevezzük őket.
Ha hajlandó vagy kockáztatni (...), lesz, hogy nem jön be a húzás, de ha rájössz, hogy mi volt a fiaskó oka, akkor már nem volt hiábavaló próbálkozás.
Egy padlóra fektetett kötélen végigsétálni nem túl nagy teljesítmény. Ha nincs kockázat, hogy lehetnénk büszkék arra, amit végigvittünk, és hogyan lehetnénk boldogok?
Az ember néha rájön, hogy ha nem kockáztat semmit, hogy életben maradjon, az rosszabb a halálnál.
Ha egy adott területen jelentős kockázatot készülünk vállalni, ellensúlyozzuk azzal, hogy az életünk egy másik területén szokatlanul óvatosak vagyunk. Tegyünk úgy, mint azok a vállalkozók, akik az állásukat csak az ötleteik letesztelésének idejére tartják meg.
Elméletben az embernek a tények elemzése alapján kellene döntést hoznia az életével kapcsolatban. A tények azonban bizonytalansággal vannak átlyuggatva.