Kényes egyensúly
A legcsekélyebb meghátrálás is erőt ad az ellenségnek, és senki sem tudhatja, hogy milyen kevés elég a kényes egyensúly felborulásához.
Az emberek közt az a gyenge, aki szegény, s ha könnyítünk sorsán, a fennálló rendet rúgjuk fel, a természettel kerülünk szembe, felborítjuk azt a kényes egyensúlyt, mely végtelenül finom rendszerének alapja. A társadalom szekerét a végzetes egyenlőség irányába tolnánk, nemtörődömségre, semmittevésre ösztönöznénk a szegényt, arra tanítanánk, hogy lopja meg a gazdagot, ha az netán nem volna hajlandó adakozni, s mindezt azzal érnénk el, hogy hozzászoktatnánk a munka nélkül szerzett jövedelemhez.
A civilizáció kényes egyensúly, amelyet minden új nemzedéknek meg kell tanítani, és amely sohasem lehet egyetlen generációnál "mélyebb".
Mindennek ára van. (...) Senki se mérheti le előre a tettei súlyát. Általában csak utólag derül ki, miféle kényes egyensúlyok borulnak fel a döntésünk nyomán.