Káoszelmélet
Nem szabad elfelejtened, hogy valahol mindent az észszerűség irányít, az pedig sokszor túl hatalmas és univerzális ahhoz, hogy tisztán átláthasd. Ahogy egy pillangó szárnycsapása hurrikánt kavarhat a világ túloldalán, a szerencsétlenség, amit átéltél, könnyen lehet egy szép és irigylésre méltó jövő előszele.
Azt mondják, ha egy pillangó Tokióban verdes a szárnyával, az néhány nap elteltével szélvihart okozhat a New York-i Central parkban. A világgazdaságban éppen így minden mindennel összefügg, a különbség csupán annyi, hogy a távol-keleti piacokon nem kell napokig várni a New York-i vagy londoni reakcióra. Az újonnan kialakult globális gazdaságban az egymásra reagáló események szinte egyidejűek.
Az úgynevezett pillangóhatás lényege: a pillangó selymes szárnyainak egyetlen, szinte észrevehetetlen rebbenése is hatalmas változásokat idézhet elő. Lehet, hogy az életemben van valahol egy szárnyait rebegtető pillangó?
A pillangóhatás elmélete szerint a pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon. Ha jól belegondolunk, hatásait tekintve minden lépésünk akár hamis is lehet, és minden megnyilvánulásunk akaratlan következményekkel járhat.
A pillangóhatás elmélet szerint - idézte fel - ha egy pillangó meglebbenti a szárnyát Hongkongban, az tíz évvel később hurrikánt okozhat Floridában, vagy megakadályozhat egy tornádót tíz évvel később Texasban, az ember választhat, mert kiszámíthatatlan.
Ha egy pillangó Tokióban meglibbenti a szárnyait, akkor ennek következményeképpen a New York-i Central Parkban elkezdhet esni az eső. A gondot az okozza, hogy az események ilyen sorozata nem reprodukálható. Legközelebb, amikor a pillangó ismét meglibbenti a szárnyait, a környezetet jellemző számos tényező értéke egészen más lesz, ami ugyancsak befolyással van az időjárás alakulására. Ezért olyan megbízhatatlanok a meteorológusok prognózisai.
Hiába tudjuk, hogy a tőzsdei árfolyamok is bizonyos kaotikus törvények szerint alakulnak, ezzel még nem teszünk szert nyereségre. A világgazdasági válságról is körülbelül annyit tudtak előre a káoszelmélet kutatói, mint az asztrológusok.
Káoszelmélet: a véletlenül megjelenőben valójában van valami állandóság, ami matematikailag levezethető. Az események kezdeti állapotukban talán össze nem függőnek és véletlennek tűnnek, de végül mégis rendszer vélhető fel bennük és a végén minden rész egységesen összeillik.
A káoszelmélet szerint a komplex dinamikus rendszerek instabillá válnak, mert a környezetükben zavar keletkezik, és ezek után egy különös attraktor rajzolja meg a stresszállapot pályagörbéjét.
A káoszelmélet szerint egy olyan apróság, mint egy pillangó szárnyának rezdülése, akár tájfunt is okozhat a világ túlsó felén.
Facebook
Pinterest