Kalandvágy
A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.
A kalandvágy megváltoztatja az ember hozzáállását. Épp ez benne a lényeg. Mert ami éjfélkor még fergeteges kaland, reggel hétre oltári nagy baromság.
Semmi sem rombolja jobban a kalandvágyunkat, mint a biztos jövő.
Tudod, mit nem látsz soha egy keresztrejtvényben? "Menj", vagy hasonló szavakat. Ez a szó nem izgi. De az "elszelel" annál inkább. Az élet ebben hasonlít a rejtvényekre: csak akkor uncsi, ha nincs benned kalandvágy.
Hiszem, hogy mindannyiunkban ott bujkál a kalandvágy, ám a legnagyobb kaland az, ha nap mint nap szembenézünk a felelősséggel.
A kalandvágyó felfedezők egyik legfontosabb adottsága a csodálkozásra való képesség. Számomra ez az egyik legtisztább örömforrás, amit el tudok képzelni. Szeretem ezt az érzést. Gyakran csodálkozom, szinte bármin: utazásaim során, olvasás közben, amikor másokkal találkozom, amikor írok, amikor érzem, hogy ver a szívem, vagy amikor a napfelkeltét bámulom. A csodálkozás az egyik leghatalmasabb velünk született erő. Egyben egyik legértékesebb képességünk.
Facebook
Pinterest