Hosszú házasság
Negyvennyolc éve vagyunk házasok. Csaknem fél évszázada. Ilyenkor tudja már az ember, mit köszönhet a másiknak, meg hogy ő mit jelent neki.
Nem hoz virágot, elfelejti az évfordulókat. Ezek apróságok, de ha összegyűlnek, meg tudnak mérgezni egy házasságot. Ezért tudatosan kell valamit kezdeni velük. A hiányaink egyébként is érdekesek a párkapcsolatainkban, mert sokszor ezek mozdítanak a másik felé, hogy vele végre teljes leszek. De persze a másik sose fogja tökéletesen betölteni a hiányainkat. Lehet, hogy csak húsz százalék marad betöltetlenül, de ha erre fókuszálunk, akkor idővel egyre jelentősebbnek tűnik minden apróság. Olyankor van a probléma, ha jön egy harmadik, aki pont ezekre a hiányokra figyel... és akkor tud robbanni a házasság. Milyen jó, ha tudatosan el tudja valaki engedni azt a húsz százalékot!
Az éles helyzetekben jobban össze tud tartani egy pár. Pont a szürke hétköznapok azok, amik felőrlik a kapcsolatot. Az apró nézeteltérések sokkal többet tudnak ártani, mint egy expedíció, ahol együtt kell lennünk, együtt kell megcsinálnunk.
A tartós szerelem egyik feltétele az, hogy a gyakorlati ügyek rendben legyenek. Nem szabad alábecsülni a gyakorlati ügyek jelentőségét.
A sikeres házasság ötvenévnyi beszélgetés, mely mind közelebb visz a szív és az elme összeolvadásához. A szerelem az öröm és a bánat megosztásában mutatkozik meg, és abban a végső megállapításban, hogy immár azzá lettünk, akit szeretünk.