Evés
Arra biztatok mindenkit, hogy engedjen vágyainak, mert ezek teste jelzései. Teste pontosan tudja, mi az, amit elutasít, és mi az, ami jó neki. Az engedékenység azt jelenti, hogy megbízik önmagában.
A tudatos étkezés fontos. Amikor erre odafigyelsz, akkor tudod igazán ízlelni a mogyorót a mogyorókrémben, az alma lédússágát, a banán édes lágyságát. És még egy fontos dolog: sokkal korábban észreveszed, ha tele van a hasad.
A mennyiség számít, nem a kalória. Akkora térfogatú ételt fogunk enni, amekkorát szeretnénk, nem pedig annyi kalóriát, amennyit elterveztünk. Ha egy adott mennyiségű étel kalóriaértékét megdupláznánk, akkor sem panaszkodna senki, hogy nem bírja megenni az egészet. Ha pedig megfeleznénk, ugyanúgy nem reklamálna senki, hogy még mindig éhes. Mindkét esetben jóllakna. Sosem kalóriákat fogyasztunk, hanem mennyiséget.
Ha nem látjuk az ételt, nem is gondolunk rá. Ha látjuk, ott van a gondolatainkban.
Amikor eszünk, gyakran egyfajta táplálkozási forgatókönyvet követünk. Bizonyos étkezési helyzeteket olyan sokszor átélünk, hogy azokból viselkedési mintázatokat, szokásokat alakítunk ki, amelyeket aztán automatikusan követünk. A táplálkozási forgatókönyvek étrendünk jéghegyei: némelyeknek egyértelműen tudatában vagyunk, de lényegesen nagyobb részük bújik meg mindennapi tevékenységeink felszíne alatt. Akár észrevesszük őket, akár nem, képesek meghiúsítani az étkezéssel kapcsolatos elhatározásainkat.
Az evés olyan, mint a bevásárlás: minél tovább maradunk a boltban, annál többet vásárolunk. Azaz, minél tovább maradunk az asztalnál, annál többet eszünk.
Az ősz a nagy, betakarítást ünneplő étkezések ideje (...). Ez a természet svédasztalos ünnepi szezonja.
Amikor a katonák jólétéről és eredményességéről van szó, az étel rögtön nemzetbiztonsági üggyé lép elő.
Azok az érzések, amelyeket akkor élünk át, amikor egy-egy étellel először találkozunk, egész életünkben elkísérhetnek bennünket. Nem számít, hogy felnőtt- vagy gyerekkorunkban ért-e minket a hatás.
A legtöbb háztartásban az határozza meg, mit eszünk reggelire, ebédre, vacsorára és közte, hogy milyen élelmiszereket vásárol az, aki bevásárol - azaz a táplálkozás kapuőre. Noha nincsenek mindig tudatában, nagyrészt tőlük függ, milyen ételek kerülnek elénk.
A változatos étrend élvezetesebbé teszi az étkezést, ráadásul segít elszakadni az általában kedvelt zsíros, sós és édes ízektől, és kifinomultabb ízlést alakít ki.
A legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a gyümölcsök és a zöldségek egészségesek, ám ezt az információt jól elraktározzuk agyunk valamelyik fiókjában - a "Tudom, de úgy döntöttem, nem foglalkozom vele" címkéjűbe.
Az árak emelése senkit nem bír rá az egészségesebb táplálkozásra, csupán arra, hogy a versenytárshoz menjen, ahol ugyanazt eszi majd. A "bűnadó" nem az evési, hanem a vásárlási szokásokat módosítja.