Érdekbarátság
Egy szint felett az ember már csak laza cimboraságokba mehet bele, és azokba is csak ritkán és óvatosan.
A 21. századi, internetes, "anonim barátok" többsége vélhetőleg csupán a kölcsönös hasznosságon alapuló barátságot ismeri: megosztom veled az információimat, ha te is megosztod velem a te információidat. Tulajdonképpen mindent megosztunk önmagunkkal kapcsolatban, csak épp önmagunkat nem.
A barátok hasznosak. De ha már nincs olyasmijük, amire szükséged lehetne, rázd le őket.
Ha önmagunkat tartjuk szem előtt, s azért kötünk barátságot, rosszul számolunk. Ahogy kezdtük, úgy is végezzük: barátot szereztünk, hogy segítséget hozzon a bilincsek ellen, s ő, mihelyt megcsörren a lánc, elillan. Ezeket a barátságokat nevezi a nép futónak. Ha érdekből választottunk valakit, addig fog tetszeni, ameddig érdekünk fűződik hozzá. Ezért nyüzsög barátok tömkelege a szerencsések körül; a bukottakat magány övezi, s onnan menekülnek a próbatétel idején.
Az élet annak sohasem lesz katasztrófa, aki tesz azért, amire vágyik, ahelyett, hogy másokon előre mászva, érdekbarátságokon keresztül érné el a vágyait - helyette saját erőből, maga valósítja meg azokat, megtapasztalva a saját erejét. Hisz abban, hogy van miért menni, és bár néha nem látja a célt, kitart, mert tudja, hogy valami vár rá.
Nem akarok én lenni a főnök, az túl sok munka. Jó viszont a főnök barátja lenni: néha kihagyhatok egy-egy napot, és mégis rendesen megkapom a fizetést.
Facebook
Pinterest