Apa
Az apa a fatörzs, amibe a gyermek kapaszkodhat, az anya pedig a föld, ami táplálja. Nélkülük nem talál otthonra. Támasz nélkül még talán túl lehet élni, anélkül, hogy az ember úgy istenigazából megsérülne, de föld nélkül nincs élet.
Egy apa úgy van a gyermekeivel, mint Isten velünk, emberekkel. A szívek mélyére lát, és megítéli a szándékokat.
A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat.
Az anyák szeretik a gyermeket, az apák erősebbé teszik őt.
Ha nincsen apja a férfiembernek, akkor nincs mögötte semmi, csak kongó üresség, szomorúság és bánat.
Az élet, a vér öröklődése bonyolultabb kérdés az eddig föltételezettnél, pedig korábban sem gondolták a gének továbbélését primitív folyamatnak. Nem véletlen, hogy az apaság, a földön tapasztalható örömök között, ez idáig úgy tűnik, a legnagyobb.
Nincs másik olyan tisztán angyali szeretet, mint amit egy apa érez a lánya iránt. A feleségünket vágyakozva szeretjük, a fiainkat ambícióval, de amit a lányaink iránt érzünk, arra szavak nincsenek.
Ha egy apa egyetlen napi munkával akkorát nőhet a gyerekei szemében, amekkorát csak egy Rihanna-klipben való szerepléstől várhat az ember, akkor ott nincs mese, élni kell a lehetőséggel.
Újdonsült apaként teljesen más szemmel néztem a világra, bármit megtettem volna a gyerekemért, és ez a feltétel nélküli szeretet adott végül helyet egy még erősebb érzésnek, a félelemnek.
Az apákra nem jellemző, hogy savanyúságot kívánnak fagylalttal, vagy hogy minden reggel hányingerre ébrednek, mint a kismamák, de az érzelmi, fizikai és hormonális ingadozás ugyanúgy végigkíséri a terhesség szakaszait náluk is.
Egy apa nem csak abból áll, hogy megcsinálja a gyerekeket. Egy apának kötelezettségei vannak, többek között gondoskodnia kell a gyerekeiről.