Paradoxon
Megkaptam a világhírű grafológus véleményét az írásomról, melyben maradék nélkül jellemez, és megállapítja, hogy cinikus fráter vagyok, és nem hiszek a grafológiában. Igaza van. Tényleg nem hiszek, tehát helyes a jellemzés, tehát hiszek.
Megpróbáltunk egy kis anarchista közösséget összehozni, de az emberek nem voltak hajlandók betartani a szabályokat.
Évekig tudok várni olyan segítőre, aki kész idővesztegetés nélkül hozzáfogni a feladatokhoz.
Valaha döntésképtelen voltam, ma már nem vagyok biztos benne.
- Egyetlen magándetektív sem néz úgy ki, mint egy magándetektív. Ez a szakma első számú alapszabálya. - De ha egyetlen magándetektív sem úgy néz ki, mint egy magándetektív, akkor honnan tudják a magándetektívek, hogyan nem szabad kinézniük?
Az egoista egy rossz ízlésű ember, akit sokkal jobban érdekel saját maga, mint én.
Íme egy paradoxon: ami nem feltétlenül szükséges az életben maradáshoz - például a könyvek, a művészet, a filmek, a borok, stb. - azok elengedhetetlenek az élethez.
A semminél nincs nagyobb nyugalom, és ha Istenben van a legnagyobb nyugalom, akkor Isten a semmi. Csakhogy én ateista vagyok.