Thomas Saille
valószínűleg Szántai Zsolt írói álneve
Csak egyvalami van, amit a kutyám jobban szeret a vakarózásnál: a szomszéd anyósának ijesztgetése.
A kutyám nem tudja; nem muszáj megcsípnie a gazdija karját, amikor az megsimogat valami más kutyát, vagy esetleg - Isten bocsá - egy macskát. Ettől az a gazdi még őt, csakis őt szereti, nem kell féltékenységi jelenetet rendeznie.
Bárcsak tudtam volna... hogy a pénztárcám bánja, ha a kutyám a piros lámpánál kidugja a fejét az ablakon, és ráijeszt a mellettünk álló kocsi sofőrjére.
A kutyám nem is sejti; az utca mindenkié, mindenkinek joga van a közlekedéshez. Még a mi házunk előtt is.
A kutyát hiszi, a Mikulás csakis azért pakolja tele a gyerekeim cipőjét, hogy neki legyen mit felfalnia.
A kutyám nem tud különbséget tenni az idegenek között. Pedig ezerszer elmagyaráztam neki, hogy a postásra nem szabad ráhoznia a szívbajt, a villanyszámlást viszont kutya kötelessége elzavarni.
Bárcsak tudtam volna... hogy egy kiskutya legalább annyi gonddal jár, mint egy csecsemő.