Szuda M. Barna
1988. július 8. — festő, költő, rendező
Szomorúnak vagyok szép,
s csak könnyek közt igazán elememben.
A napfényről nem tudok írni,
és csak akkor festek ha elkeseredtem.
Te pedig;
ha a jövőben rám nézel, ne feledd látni,
nincs ki nálam boldogabb;
vagy ki bátrabban tud a boldogságra vágyni.
Helyszín a kocsma. Néhány abszint, mint asztaltársaság. Meg valami vadidegenférfi. Alap. Vajon tudsz még úgy nevetni? Úgy, ahogy az a fülemben maradt?
Őszre emlékeztető reggel. A fény kiröhögi a lila organzát. A polcon, porcelánfejű babák hosszú sora emlékeztet arra, hogy mennyire nehéz szöget verni a Nélküledség vájta semmibe.
Karjaid engem többé nem melegítenek. Tested eztán nem az én combomon hevül. Idén is csak kuporgok majd a takaró alatt, s vágyom utánad szemérmetlenül.