Sidney Lawrence
eredeti nevén Radnai Gáborné, magyar írónő
Sokszor érezzük azt, hogy szerelmesek vagyunk, de az csak egy pillanatnyi fellángolás. Az igazi érzés, amely valóban szerelem, az nem ilyen. Nem felszínes, hanem mély.
Az ember gyarló, megesik, hogy meginog még akkor is, ha biztos abban, hogy nagyon szeret valakit.
Különös, milyen gyönyörűvé válik az, amit az ember már a magáénak tud.
Csodálatos érzés, amikor az ember szíve már attól hevesebben kezd verni, hogy a kedvese közelében lehet. Még meg sem érinti, de már elönti a forróság. Egy ember életében ez a legfontosabb dolog, épp ezért úgy vélem, nem szabad elkapkodni. Meg kell gyôzôdni arról, hogy valóban igazi az érzés, nem csak afféle fellángolás, vagy testi vonzalom.
A szerelem tényleg a legcsodálatosabb dolog a világon és ha az ember őszintén és igazán szeret, akkor csakis egyetlenegyszer lehet szerelmes az életben. Ha csalódik, vagy bármilyen ok miatt elválank egymástól, és újból társra találnak, az nem lesz ugyanaz. A szív mindig és örökké azt az egyet fogja szeretni, még akkor is, ha nem lehetnek együtt.
A szerelemnek semmi köze az időhöz! Egyetlen pillanat is elég, hogy egy életre szóló boldogságot hozzon!
Amikor az ember találkozik azzal, akinek közelségétől az első pillanattól kezdve hevesebben kezd verni a szíve, akinek a hangja zeneszó a számára, akiért meg tudna halni, s tőle elválni akár csak egyetlen napra is kín, az az igazi szerelem.
Amikor megtudta, hogy szegény vagyok, bár az apám gróf volt, elhagyott. Rájöttem, elsősorban az vonzotta, hogy mellettem grófné lehetett.
Mióta szegény apát elvesztettük, benne látom apámat, a testvéremet, a barátomat, de ő elfordul tőlem, ha közeledek felé.