Sárközi György
1899. január 22. — 1945. március 8. magyar költő, író, szerkesztő és műfordító
A magyar líra csodálatos hegedűje még egyre szól. Minél több nemzedék nyüvi, annál érzékenyebb a fája, annál telibb a zengése, s a hanggal, amelyet az új művész csal ki a hegedűből, észrevétlenül zendül együtt a régi mesterek százféle tónusú, százféle érzésű hangja.
Nem merek rádnézni: éjszakázó Fáklyaszemem összekormolna; Nem merlek szeretni: reszkető, rázó Szerelmem láza rád is bajt hozna. (...) Nem merlek szeretni, mert szerelmemmel Halálos mélységbe rántanálak, Nem merek rádnézni, mert bűnös szememmel Azt hinném, a mennyben sincs szebb tenálad.
Hiába akarlak kitépni magamból,
Örök rendelés háncsa kötöz;
A lelkek kertésze lelkembe oltott,
Nemes ágat vadon fa tövihöz.
Hiába akarlak letörni szivemről,
Belémhegedtél mélységesen,
Nem vethet ki fölsebzett rostjaimból
Ezer kétségnek vihara sem.
Facebook
Pinterest