Marsall László
1933. november 3. — 2013. június 25. magyar költő
Ülni az ablak előtt és várni valakit... Alkonyodik. Tudom: a volt volna már sohasem lehet. Ma sem jön, holnap sem. Már sohasem jöhet.
Csak beszélni hozzád míg kiver a só hogy ezüst-álarcban mint a halál szólítja meg a haldoklót véglegesen megalkossam a csendet teljességét a szerelemnek.
Lehet sorsom: semmiben lebegni, billentyű-soron futva menekülni, halálugrásban hanyatt megpördülni, fortissimo csúcson újra talpra esni, telített semmiben hosszan elidőzni.