Ludwig van Beethoven

Anya, anya, még ha rossz is, mégiscsak anya marad.

Te véletlenségből születtél annak, aki vagy; én magamtól lettem azzá, aki vagyok.

Örökké a tiéd, örökké az enyém, örökké a miénk.

Emberek, ha boldogtalanok vagytok, vigasztaljon benneteket, hogy én is boldogtalan voltam.

A zenének a férfiszívben tüzet kell szítania, és könnyet fakasztania a női szemből.

Az élet keresztjei olyanok, mint a kotta keresztjei: felemelnek.

Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a legjobbat.

A világ olyan zsarnok, aki elvárja a hízelgést, hogy kegyesnek mutatkozzék; az igaz művészet azonban önmaga ura, s nem tűri, hogy hízelgő formába kényszerítsék.

Vállald alázattal sorsodat; nem élhetsz magadnak, hanem csak másoknak; másutt, mint művészetedben nincs számodra boldogság.

Tegyünk jót, ahol csak lehet, szeressük mindennél jobban a szabadságot, ne tagadjuk meg az igazságot soha, még a trón előtt sem!

Be akarom bizonyítani, hogy az, aki jól és nemesen cselekszik, emellett még a méltatlanságot is el tudja viselni.

A megszokás következtében még a legragyogóbb tehetség is veszít magából.

Nincs tűrhetetlenebb dolog, mint amikor az ember önmagának kénytelen szemrehányást tenni saját hibái miatt.

A legjobb szer ahhoz, hogy ne gondolj nyomorúságodra - a munka.

Nincs az a szabály, amelyet meg ne lehetne sérteni avégből, hogy szebbé tegyünk valamit.