Lisa Jewell
1968. július 19. — brit író
Testvérek. Micsoda isteni adomány! Ezt sose vegyétek magától értetődőnek! Adjatok hálát érte mindennap! Vigyázzatok egymásra!
Az ember nem felnőtt még huszonkét éves korában. Legalábbis manapság, ebben a világban nem az. Felnőttnek látszik, de valójában taknyos kölyök.
A sikerre nincs garancia. A sikert könnyen el lehet venni az embertől, mi több, egyszerűen elillanhat.
Az ember így vagy úgy, de megfizet a hibákért, amelyeket elkövet az életben, nem igaz?
Nők - bizarr népség, ez férfi körökben köztudott.
Attól, hogy a kutyádat rólam nevezted el, én még nem vagyok terrier!
A barátok formálják az embert: az első haver, az első barátnő, az első buli, az első nap az iskolában, a tapasztalatok, amelyeket az ember az otthonán kívül szerez. A személyiség összességében az iskolaudvarokon alakul.
A csend olyan tud lenni, akár a kudarc. Ha egy élénk beszélgetésben csönd áll be, az egy másodperc alatt érvénytelenné tud tenni mindent, ami addig elhangzott, mintha az egész csevej csupán szerencsés véletlen lett volna, mert csak idő kérdése volt mindvégig, hogy kiderüljön az igazság: hogy igazából nincs senkinek semmi mondanivalója a többiek számára. Miért nem tudnak az emberek csendben ülni egymás mellett anélkül, hogy unalmasnak, tehetetlennek és a többiek által kirekesztettnek éreznék magukat? A csend ráadásul mágnesként vonzza a süket dumákat, a beszélgetésben támadt űr kitöltésének vágya szüli a legostobább megjegyzéseket.
A férfiak gondolkodásában a női öltözködés egyfajta nyelv. Vannak olyan női ruhák, amelyeket megértenek, és vannak, amelyeket nem. Ezeknek a kategóriáknak semmi közük a divathoz. A nők ruhái vagy arra hivatottak, hogy kínosan álcázzák a nemi jelleget, vagy arra, hogy hangsúlyozzák azt. Bármi más mintha csak idegen nyelv lenne.
Beenek volt egy elmélete az emberekkel kapcsolatban. Ruhadarabokhoz hasonlította őket. Azt szokta mondani, hogy bizonyos ruhadarabokat az ember felpróbál és pár pillanat alatt megállapítja, illenek-e hozzá, vagy nem. Más ruhadarabokról azt hiszi, hogy jól állnak neki, de amikor hazaviszi őket, rájön, hogy nem illenek a ruhatárában található egyetlen más darabokhoz sem. A legjobb ruhadarabok azok, amelyek mindig jól állnak az embernek, amelyek soha nem mennek ki a divatból, amelyekben mindig jól érzi magát, még akkor is, ha összementek a mosásban.