Kaszás Géza

Volt egy szomorú időszak az életemben. Napról napra arra gondoltam, ennél már nem lehet rosszabb. És mindig rosszabb lett. Sokszor, egymás után, sok lépcsőn mentem lefelé, lehangolóbbnál lehangolóbb állomásokkal. Hogy mit kell tenni ilyenkor? Igazából ezzel sem kell törődni, fütyülni kell erre is. Ha magaddal törődsz, bedarál az ügy. Sokan tesznek így, sajnálják magukat. Mész az utcán és nem látsz mosolygó felnőtt embereket. Hagyják magukat beledarálni a rossz helyzetbe.

Magáért a sikerért semmit nem szabad csinálni. A siker egy állapot. Önmagában elérhetetlen. Amikor eltervezel valamit, és képes vagy végigcsinálni, akkor megszáll az érzés, hogy sikeres vagy, de ez csak pár pillanat. Egy megfogalmazhatatlan, elérhetetlen valami.

A ló (...) közvetítő, katalizátor ember és természet között, ember és a világ között, ember és ember között.

A kategóriák (...) rosszak. Ha megállapítod a másikról, például, hogy ő rossz ember, ezzel letudtál valamit. Megkönnyítetted a magad életét. Kiszálltál a dologból, nem kell vele foglalkoznod, nem kell próbálkoznod többet megérteni, formálni őt. Bezártad a kört. Nincs vele munkád tovább.