Karinthy Márton
1949. szeptember 1. — 2019. november 5. magyar rendező és író
Ha az ember nem érzi a mindennapok sikerét, keserű tud lenni. A mindennapok sikeréhez viszont állandóan nyüzsögni és bizonyítani kell.
Egy régi bölcsesség szerint: az ember karrierjét az osztálytársai döntik el. Néha a kollégiumi szobatársai is.
Az emlékezet véges, szelektív és az emlékező akaratán kívül álló okok miatt szinte mindig tünékeny és szubjektív.
A színházban olyan új játékra leltem, amely meghatározta és kitöltötte további életemet, ugyanakkor Mája fátylaként körém szövődve örökös rabságra ítélt.
A történet megírásakor nem szabad elveszni a részletekben! Se belemerülni a családi, baráti anekdoták, sztorik olcsó sikerébe. Ezt sokan megtették már. Nem szabad ítélkezni sem. Ezt is megtették már jó néhányan. Valaki a történetben se jó, se rossz. Mindig van felmentés a gonosz számára. A jó pedig tele van hibákkal.
Mit ér az ész, a szellemi kiválóság, a Parnasszus magasa az ősi ösztönök és a test démonainak támadásával szemben?
Az istennők vonzzák isteneiket. A test magához rántja a szellemet, az éjszaka magába nyeli a nappalt. A Hold elhomályosítja a Napot.