K. László Szilvia
író és költő
Jó dolog a sok ajándék, de figyeld a szemeket, meglátod, a legnagyobb kincs az őszinte szeretet.
vadvirágok illatával megtöltöttem az edényt. Térdig koptattam a lábam, úgy siettem hozzátok, reméltem, hogy itt találom majd a legszebb virágot. Megtaláltam, hervadozik, és ez bizony nem mese, ezért kérdem a virágtól: meglocsolni szabad-e?
Én még apró legény vagyok, hosszú verset nem tudok, nem akarok megjegyezni sok bonyolult mondatot. Elég, hogyha annyit mondok: jó szándékkal jöttem én. Szép virágszál! Megöntözhet ez az apró kislegény?
Locsolkodni jöttem, piros tojást gyűjtök, szép leányok, szép virágok, jobb, ha ide gyűltök! Szagos vizet hoztam, nem menekül senki, mindent, amit nekem szántak, kérem ide tenni!
Korán keltem, hosszú utat járt ma be a lábam, sok illatos rózsaszálat, gyöngyvirágot láttam. Úgy látom, a legszebb virág itt áll most előttem, ne hervadozz, meglocsollak. Elfogadod tőlem?
Húsvét másodnapján locsolkodni jöttem, jó illatú rózsavízzel szép lányt megöntözzem, Locsolásért jó szót, piros tojást várok, áldott, békés, szép ünnepet, bőséget kívánok!