Julianne Donaldson
amerikai írónő
Rájöttem, hogy csak akkor lehetek boldog, ha hű maradok önmagamhoz.
Áthatolhatatlan páncélt növesztettem a szívem köré, hogy megvédjem magam a sebektől, és már egészen elfelejtettem, hogyan kell nyitott lélekkel közeledni valakihez.
A szavak önmagukban nem egyértelműek, megbízhatatlanok. De mi másra támaszkodhatnánk, ha nem a szavakra?
Egy percet sem pocsékolok arra, hogy másnak mutassam magam, mint aki vagyok.
Mikor a szemedbe nézek, a külvilág megszűnik körülöttem. A mámor ölelésében kábultan bolyongok tekinteted édenkertjében.
Egy olyan barát, aki a lelkembe lát, aki elfogad, akiben vakon megbízhatok, ritka kincs. Szinte felbecsülhetetlen.
A szerelem kész istencsapás az érző lélek számára. Hűtlen. Nem válogat. Szolgaság, fájdalom, árulás, harag jár a nyomában.
A harag kevésbé komplikált, mint a félelem; a védekezés biztonságosabb, mint a kiszolgáltatottság.
Mozartot rosszul játszani sokféleképpen lehet, de jól csak egyféleképpen. Mozartot olyan precízen kell zongorázni, mintha egy matematikai egyenletet oldanánk meg. A zene feszes ritmusban masírozik elő az ujjaink alól, és a hangok, mint megannyi engedelmes katona, éppen a megfelelő pillanatban foglalják el kijelölt helyüket. Mozart nem hagy teret a felkavaró szenvedélynek.
Segítek én. Csak éppen vannak szívességek, amiket nem lehet pénzen megvásárolni, és vannak olyan jótétemények, amiket csak szabad akaratunkból teljesíthetünk.
Nincs megindítóbb látvány az odaadó, megingathatatlan szeretetnél.
Facebook
Pinterest