Janus Pannonius
1434. augusztus 29. — 1472. március 27. eredeti nevén Csezmicei János, magyar költő
Nappal gyújt lámpát, aki folyton a multat idézi.
Kell-e javítani, hol csapnivaló az egész?
Jobbá nem teheed, hagyd árva-magára e testet s szállj ki belőle, suhanj, vissza a csillagokig. (...) És ha a mostoha végzet űz ide vissza a földre, csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy.
Ékes a szó, de a szent becsület több nála bizonnyal, s minden szellemi értéknél följebb van az erkölcs.
Pont az, melynek már részét felfogni se tudnád, Megnyújtod, s karcsú egyenes fut bármely irányban. Sík felület születik, ha meg is duplázza futását: Széltében terjed, nem nyílik meg soha mélye. Két-két sík a szilárd testet jellemzi, kiadja Hosszúságát és szélességét, meg a mélyét. Kockának, köbnek hívják s négyzetlapú testnek, Bárhogy esik, mindig jól látni a részeit ennek; Ha síkot foglal be magába, a szöglete épp nyolc.
Boldog a más kárán bölcsen okulni tudó.
Az igaz szerelem zálogot szívesen ád.
Facebook
Pinterest