Jacquelyn Mitchard

Az ember lehet akármilyen együtt érző, tudatos és kedves, megesküdhet bármire, hogy nem a külseje alapján ítéli meg az embertársait, a szíve mélyén, a sejtjeinek legmélyén akkor is azt hinné, hogy egy torz embertársa ostobább nála.

Nem elég olyan jónak lenned, mint a többi ember, jobbnak kell lenned (...) újra meg újra, éjjel-nappal.

Michelangelo azt mondta, hogy tisztán látja a készülő szobrot minden egyes márványtömbben, és neki nincs más dolga, mint hogy lehámozza róla a felesleges, durva falakat, melyek magukba zárják. Én azért küzdök, hogy az emberek lássanak keresztül a megmunkálatlan falakon, hogy meglássák az igazi lényemet.

A legnagyobb tragédia a tragédiával kapcsolatban a következő igazság: fárasztó és unalmas. Az emberek nem bírnak hosszú ideig elkötelezettek lenni. Ha az embernek van valami hosszan elnyúló betegsége, igyekezzen, hogy ne húzódjon el túl sokáig. Túl fogja lépni a többiek vendégszeretetét.

Néhány dolog túl nyomorúságos ahhoz, hogy sírjunk miatta.

Amikor valami szörnyűséges dolog történik az emberrel, az emberek hajlamosak azt ismételgetni, hogy minden okkal történik. Mindig is utáltam, amikor ezzel jöttek. Nem azért mondják, hogy megvigasztaljanak. Ostoba, gyáva dolog, mint a sötétben való fütyörészés. A kiszámíthatatlan sorstól való félelem.

- Tényleg van olyan, hogy szerelem első látásra? Különben miért született volna annyi vers meg dal róla? - Azt hiszem, ez olyasmi, amiben az emberek szeretnek hinni.

Az emberek néha az általuk cipelt teherről beszélnek. Nos, az én életem egy tehervonat.

A mentőautók olyan tekintéllyel és sietve száguldoznak végig az utcákon, hogy az ember azt hihetné, kényelmesebbek belülről. Pedig nem. Olyan, mintha az ember egy csomag lenne egy jégkrémes kocsi hátuljában.

Ha komoly ember lennék, azt mondanám, ne haragudj, amiért ilyen szétszórt, bolondos nő vagyok. De ebből világosan látszana, hogy szétszórt, bolondos nő vagyok, nem pedig komoly ember.

Az emberek állandóan olyasmiket mondanak, hogy "inkább meghalnék, mint hogy vakon éljem az életem", vagy "inkább meghalnék, mint hogy tolószékben kelljen ülnöm". De ez nem igaz. Egy épeszű ember mindig élni akar.

A szerelem a legjobb esetben halloweeni csokivadászat, legrosszabb esetben finom whiskey, számomra szúrós hőség, egy hely a nézőtér sorában...