Guillaume Apollinaire
1880. augusztus 26. — 1918. november 9. francia író, költő, kritikus
Szemed csillogó mély tükrén Forró szívem vergődik szegény Megbolondít engem egészen Ez a fény.
Hajnal óta rád gondolok Te kit szeretek eszemvesztve Szeretlek míg a nap ragyog És imádlak ha jő az este.
Milyen lassú az élet S milyen erőszakosak a remények.
- Gyertek el a peremig!
- Nem merünk. Félünk.
- Gyertek el a peremig!
- Nem merünk. Leesünk.
- Gyertek el a peremig!
És eljöttek.
És lelökte őket.
Ők meg repültek.
Vannak emberek mint a dombok Emberek közül felmagaslók Látják a távoli jövőt Tisztábban mintha a jelen Volna ott vagy az ami elmúlt.
Végül is unod e régi világot csupa rom.