Fónagy Iván
1920. április 8. — 2005. április 11. nyelvész és pszichoanalitikus
Nem akarunk felébredni, mert így szép és jó, jobb még akkor is, ha rossz az álom, jobb annál talán, ami az álom után következnék, a bizonytalan, józan, illúziómentes valóságnál, melyben magunkra hagyatva a végzet, a varázs a mámor és az álom könnyítése, támogatása nélkül kellene járnunk.
A zene az a titkos nyelv, melyen a fák, az állatok és az emberek egykor, a boldog ősidőkben, beszéltek egymással, ez az a nyelv, melyen a költők beszélnek, ezt halljuk egyre jobban, egyre gyakrabban, nemcsak az erdőkben, réteken és tengerparton, hanem akkor is, ha regényt vagy színdarabot veszünk a kezünkbe. Mindenből zene árad, mindent ezen a mágikus ősnyelven keresztül értünk csak meg.
Facebook
Pinterest