Ed Caesar
angol író
A maratonfutók nem pusztán sportolók, hanem egyben befektetések is.
Az idő múlásával a korábbi állítások gyakorta megkérdőjeleződnek, vagy cáfolatot váltanak ki. A sport története tele van helytelen jóslásokkal.
A sportoló agyának, amely folyamatosan a kimerülés elkerülése és a teljesítmény maximalizálása közötti vékony mezsgyén egyensúlyoz, célja az életben maradás. Mi értelme van megdönteni a világcsúcsot két perccel, amikor két másodperc is elég ahhoz, hogy megjavítsuk azt?
A csúcstartók kétségtelenül kellemetlen helyzetben vannak, amikor pontos jóslatokat kell tenniük, mert szükségszerűen saját emberfeletti teljesítményük prizmáján keresztül szemlélik a sportot.
A maraton elsődlegesen nem a sportteljesítményt, hanem a személyiséget teszteli.
Türelem: a szó egyszerre jelent várakozást és szenvedést.
A csúcsokat olyan sportolók döntik meg, akik tudatosan erre készítik fel magukat.
A csúcsokat előbb "fejben kell" megdönteni ahhoz, hogy aztán a gyakorlatban is meg lehessen javítani őket.
A Földön senki sem genetikailag tökéletes állóképességű atléta. Csak vannak kevésbé tökéletlenek.
A valódi fájdalom nem az, amit a sportolók éreznek, és ami csupán fiziológiai jellegű. A valódi fájdalom az, ami az életkilátások elnyomásával jár.
Senkinek sem adatott meg a születésekor semmi.
Úgy vagyunk összerakva, hogy mindig újabb és újabb módokat eszelünk ki a teljesítőképességünk ellenőrzésére. Ez a vágy valahol utazói génjeink között rejtőzik.
Az Everest addig volt megmászhatatlan, amíg valaki meg nem mászta.