Dojcsák Dalma
magyar jogász és jogvédő Mindig lesznek menthetetlenek, akiket semmilyen józan érv nem téríthet el a saját meggyőződésüktől. A plurális demokrácia és a szabadság ára azonban többek között az, hogy velük is egy társadalomban kell élnünk, miközben azért kell dolgoznunk, hogy káros nézeteikkel ne fertőzhessenek meg másokat. A tabusított vélemények nem tűnnek el a társadalomból, hanem az arra hajlamosak tudatában és legendáriumában élnek tovább. Némely magyar politikusról nehéz eldönteni, hogy vannak-e saját gondolatai a meggazdagodáson kívül. Az újságírói és a jogvédői lét sokban hasonlít: olyan falaknak kell nekirontanunk újra és újra, amik lehet, hogy csak a századik nekifutásra dőlnek le. Következetesen és folyamatosan ostromolni ezeket a falakat kemény munka, de egyben nagy szabadság is: szabadon kimondhatjuk és leírhatjuk a gondolatainkat, és az lehet a mindennapi foglalkozásunk, hogy a hatalmat kritizáljuk anélkül, hogy retorziótól kellene tartanunk. Ez a lehetőség keveseknek adatik meg, akinek mégis, annak kötelessége élni is vele mindig, minden körülmények között. Ha a kevés szerencsés nem így tesz, akkor tényleg felesleges erőltetnünk ezt a demokrácia dolgot.