Dianne B. Collard
amerikai misszionárius és író
Elég képtelen ötlet, hogy ne bocsássunk meg másoknak, amikor Isten is megbocsátott nekünk, holott nem voltunk rá érdemesek!
Aki a harag megőrzése mellett dönt, annak megkeményedik a szíve, ez az állapot pedig, akár egy áttétes rákbetegség, az egész életét felemészti.
Amikor megbocsátunk valakinek, őszintén és határozottan szembe kell néznünk az ellenünk elkövetett vétkével. El kell ismernünk a nekünk okozott fájdalmat és veszteséget, beleértve az illető tettének hosszú távú következményeit is. A bűnt gyűlölnünk kell (...), ugyanakkor a bűnösnek (...) meg kell bocsátanunk.
A megbocsátáshoz nem kell érezni semmit. A megbocsátás: döntés.
Ha nem bocsátunk meg, tulajdonképpen beleegyezünk, hogy az átélt sérelem emléke ránk telepedjen és uralkodjon felettünk.
Aki már végigjárta a megbocsátás útját, az képes, sőt köteles is vezetni és kalauzolni társait ezen az ösvényen.
Facebook
Pinterest