Devecseri Gábor
1917. február 27. — 1971. július 31. magyar költő, író, műfordító
Csak füvön élt a kis zebra, de most rákapott a zabra; végül is elvitték Szobra, ott oktatják szebbre-jobbra.
A hód, arcán enyhe pírral, csókolódzik a tapirral. Rosszalja a jegesmedve: "Nem vagytok még megesketve!"
A lágy szellőről a sivatagi szél, s az édes bűnről a büntetés beszél.
Megszülettünk hirtelen, egyikünk sem kérte, kérve kérünk szép jelen, meg ne büntess érte.
agam ura soha, mindig magam foglya: vezetem magamat, de orromnál fogva.
Hajad lombsátra illatos, arcod mosollyal harmatos; valóban: mint száz kis patak, rajta a mosoly úgy szalad. (...) Más arcot csak a könny tud oly bőven elönteni, mint e mosoly a te arcodat - száz patakká, napok növesztik zuhataggá.
Ha a szépre nézve, hozzátenni semmit sem áhítsz, csak belémerülni mint lelked otthonába: már nem éltél hiába.