Idézetek az igazságról
Az ember mindig megérzi, ha már közel jár az igazsághoz - mintha bizseregni kezdene a levegő.
Amikor az ember tudja, hogy igaza van, fontos, hogy ne adja fel.
Néha hosszú utat kell megtennünk, hogy bebizonyítsunk valamit. Még akkor is, ha csak magunknak bizonyítunk.
Az igazsággal mindig jobb szembenézni. Semmi értelme a boldogtalanság elől a tények meghamisításával kitérni.
Úgy látszik, kényszerítettelek, hogy igazat hazudj.
Az igazság oszthatatlan. Vagy minden oldalát megvilágítod, vagy hagyd sötétben, míg kedvezőbb fényviszonyok lehetővé nem teszik, hogy teljes képet alkoss.
Naná, hogy az emberek zabálják a mesét, amely rendelkezik egy plusz dimenzióval: a szabadságéval; ott még van kristálytiszta igazság, mi több, győzhet is.
Egy kényszerhazugság mindig megbocsátható. Aki azonban kimondja az igazságot, anélkül hogy erre bárki is kényszerítené, nem érdemel elnézést.
Az igazság nem akkor talál legritkábban képviselőkre, mikor veszedelmes, hanem mikor unalmas kimondani.
Mindenkinek van igaza.
Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.
Ha az igazságot mondják, az nekem sohasem fáj... Csak a valóság.
Az elágazásoknál mindig a nehezebb út vezet az igazság felé.
A szó igazsága nem ejt foglyokat, mert mindent elnyel, és mindent bizonyít.
Senki sem annyira objektív, hogy feltevés és bizonyított tény között mindenkor különbséget tudjon tenni. Van, hogy valamiről azt hisszük, bizton tudjuk, de elszámítjuk magunkat, és visszatalálni sokszor minden, csak éppen nem egyszerű.