Idézetek az igazságról
Aki képes megkülönböztetni az igazságot és a hazugságot, nem vesztegette hiába az életét.
Vannak bizonyos kérdések, melyek elbírnak bármilyen választ, kivéve a tétovázást.
A puszta tények néha nem mondják el a teljes igazságot.
A diktatúrák és a demokrácia között az a nagy különbség, hogy az előbbi rendszerekben csak egyféle igazság létezik, az az igazság, amelyet a hatalom kényszerít rá az emberekre, míg a szabad országokban minden egyes embernek megvan hozzá a joga, hogy kiálljon az eseményekről kialakított saját változata mellett.
Az igazság előbb-utóbb utat tör a felszínre, ha nem kavarjuk föl a vizet.
Hosszú távon végül mindig az újonnan felismert igazság győz.
Felkutatni az őserdőkben a folyók eredetét veszélytelen vállalkozás ahhoz képest, hogy megtaláljuk a történelmi események forrásvidékeit. Gyöngyre lelni a tenger fenekén pedig szinte könnyű játéknak tűnhet azok szemében, akik mindenáron tudni akarják, hogy ami történt, abban mi az igazság, mi a lényeg.
Tudósnak lenni annyi, mint naivnak lenni. Annyira az igazság keresésére koncentrálunk, hogy elfelejtjük felmérni, mennyire kevesen szeretnék, hogy rátaláljunk. De attól az igazság még ott van, akár látjuk, akár nem, akár akarjuk látni, akár nem. Az igazságot nem érdekli, mire van szükségünk, vagy mit akarunk. Nem érdekli sem a kormányunk, sem az ideológiánk, sem a vallásunk. Ott várakozik örök időkön át.
Aki nyilait a sokaságra lövi, reménylvén, hogy csak a vétkest találja, sok ártatlant sebesíthet s a bünöst mégis elhibázhatja.
Valamelly igazságnak létele felett, még a legellenségesebb értelmek is ritkán harczolnak, közönségesen csak az igazság határa felett folyt a harcz.
Az embert nem mindig érdekli az igazság. Miért nem? Mert olykor valami más fontosabb neki. Micsoda? Az ősi vágya olyan történetek iránt, amelyek megmagyarázzák, leegyszerűsítik, érthetővé teszik neki a világot.
Az igazság, főként a mi bonyolult és áttekinthetetlen világunkban, mindig összetett, sokszor ambivalens, homályos, nehezen kideríthető. Kellemetlen is lehet, mert nem könnyű bánni vele. Márpedig az ember nyilvánvalóan, talán ösztönösen igyekszik elkerülni azt, ami kellemetlen.
Bizonyos igazságokat jobb csupán sejteni.
Az igazság átokként nehezedik az emberre. Útra keltem egy a hazugságokkal teli bőrönddel, hogy megleljem az igazságot, de már nem tudtam, melyik a nehezebb, melyik cipeléséhez kell több erő. Nem mintha számítana, hiszen ha az ember megtudja az igazságot, már nem mehet vissza a hazugságokkal teli bőröndért. Akár nehezebb, akár könnyebb, az igazságot kell cipelnie tovább.
Más a törvény és más az igazság.