Idézetek a hazugságról
Néha többet tudsz meg, ha olyan kérdéseket teszel fel, amelyekre már tudod a választ.
Egy kis hazugság a nagyobb jó érdekében: Isten nem bánja. Ezt kezdi el az ember szajkózni magának, de elfajul a dolog: hazudunk, mert már nincs visszaút.
Amint egy hazugságot beengedünk a szobába, legyen az akár a legjobb indokból is, egy csomó másik jön be a hátán. Aztán ezek a hazugságok bandákba állnak, és lemészárolják az igazságot.
A nagy veszély nem abban áll, hogy a hazugságok nem igazak, vagyis valótlanságok, hanem abban, hogy valósággá válnak mások tudatában.
Az igazság elhallgatása is hazugság.
Az énnek az egyetlen védelmi apparátusa a hazugság, a füllentés, a mellébeszélés, az elhallgatás.
Az őszinteség nagyon gyanús. Ha például valaki azzal kezdi a mondandóját, hogy őszintén megmondom neked, az azt jelenti, hogy hazudni fog, vagy korábban hazudott.
Az ember elkezdi csűrni-csavarni a dolgokat, aztán soha többé nem tudja kiegyenesíteni őket. Talán olyan ez, mint a hallásod: nem jön vissza, és napról napra kevesebb van belőle.
Hipokriták vagyunk. Ki szükségből, ki aljasságból. Embere válogatja...
Nem lehet beadni, hogy az élet jó, ha nem az.
Minden elmondott hazugsággal az igazság adósai leszünk.
A hazugság éppolyan szédítő sebességgel terjed, mint a tudás, ám a hazugság penetránsabb az igazságnál, igen, a legnagyobb hazudozóknak éppen az a céljuk, hogy olyan sokat és olyan szemérmetlenül hazudjanak, hogy az embereknek még az igazság is hazugságnak tűnjön, mert már nem tudnak különbséget tenni a tények és a kitaláció között.
Mi a hazugság ára? A legnagyobb veszély nem az, hogy elhisszük, hanem az, hogy ha rendszeresen hazugságokat hallunk, akkor már egyáltalán fel sem ismerjük az igazságot. És akkor mit tehetünk? Mi mást tehetnénk, mint hogy lemondunk a valóságnak még a reményéről is, és egyszerűen beérjük történetekkel. Ezekben a történetekben nem számít, ki a hős. Az egyetlen, ami érdekel minket, az, hogy ki a hibás.
Csakis a méltányos hazugságban hiszek, nagy emberi drámák idején, ahol már nem is az igazság, hanem a kisebbik rossz a cél.
Az igazság átokként nehezedik az emberre. Útra keltem egy a hazugságokkal teli bőrönddel, hogy megleljem az igazságot, de már nem tudtam, melyik a nehezebb, melyik cipeléséhez kell több erő. Nem mintha számítana, hiszen ha az ember megtudja az igazságot, már nem mehet vissza a hazugságokkal teli bőröndért. Akár nehezebb, akár könnyebb, az igazságot kell cipelnie tovább.