Idézetek filmekből
Verseny nélkül még mindig egysejtűek lennénk.
Úgy szeretem, hogy azt a legtöbben meg sem értenék. (...) Mint ahogy a Föld szereti a Napot. Ő számomra a fény, ha elveszettnek érzem magam. A melegség, ha fázom, és a nevetés, ha már túl régóta esik az eső. (...) Ez egészen más. Szerelmes vagyok a lelkébe. És ha Isten megáldana, azt szeretném megérinteni.
Szeretni és nyerni: ez a legjobb dolog. Szeretni és veszíteni: majdnem olyan jó.
Szerelmem olyan, mint egy virág. Én vagyok a rügy, te vagy a méh. Teljesen a tiéd vagyok.
Az, ami szép, nem mindig jó, de az, ami jó, az mindig gyönyörű.
A szerelem gonosz bohóc.
Csak akkor tudod, hová tartasz, ha már eltévedtél.
A zongora nem öli meg a zenészt, ha az vadul játszik rajta.
Ahol a család van, ott van az otthon.
A jó tudósnak mélységesen tisztelnie kell a természet titkait.
Hetvenöt év. Körülbelül ennyit kapnak, ha szerencsések. Hetvenöt évet: hetvenöt tél és hetvenöt tavasz, hetvenöt nyár és hetvenöt ősz. Ha így nézzük, nem is olyan sok, igaz? Hát használják ki! Szálljanak ki a mókuskerékből! Figyeljenek a belső ösztöneikre! Űzzék ki a szorongásaikat! Éljék boldogan az életüket! Most rögtön, ebben a pillanatban! Nem úgy értem, hogy dobjanak el mindent, és rúgják fel a szabályokat, hanem ragadják meg a szeretetet! Ha kockáztatnak, lehet, hogy tovább élnek. Ha tovább élnek, többet lehetnek a családjukkal. Győzzék le a félelmeiket, szeressenek, ne gyűlöljenek! Fogadják el a másikat! Ebben rejlik a boldogság. Ha hajlandóak vagyunk elfogadni a másik embert, már nyertünk, ez egészen biztos. Ez a boldogság záloga.
A mai a hátralévő életük első napja. (...) A maguk helyében nem tennék mást, csak annyit, hogy minden egyes napot úgy ölelnék magamhoz, mint egy rég látott szeretőt, és szinte kipréselném belőle az erőt adó életnedvet.
Az ölelés gyógyír a léleknek.
Csak akkor teljes az életünk, ha kötődünk valamihez.
Az a gond az írással (...), hogy olykor-olykor mind megpróbálkozunk vele, aztán beleringatjuk magunkat az illúzióba, hogy idővel lesz egy jó írásunk, némi pénzünk a bankban, saját szobánk, és azt gondoljuk: "Hékás, belőlem is válhat még író!" Elfogadjuk, hogy a sportban van géniusz, aki felülmúlja a képességeinket, de nincs nagyobb esély arra, hogy írók legyünk, mint mondjuk arra, hogy olimpiai rúdugrók.