Idézetek filmekből
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.
Ez a legrosszabb része az öregedésnek: elveszíteni a céltudatosságot.
Ahogy öregszünk, úgy tűnik, leállunk az alternatívákkal, legalábbis a nagyokkal. Lehet, hogy az életünk során már annyi volt, hogy egyszer csak elfogyasztottuk őket, és elvesztek mind.
Az ember mindent cserélhet. Arcot, lakást, családot, barátnőt, vallást, istent, de van egy dolog, amit nem cserélhet. Nem cserélhet szenvedélyt.
Az élet: jó szar végek sorozata.
Néha nem sikerül valami, vagy megfáradtál, elgyötrődtél, aztán egyszerre csak észreveszel a sokadalomban egy nyílt emberi szempárt, találkozol a tekintetével, és mintha megáldoztál volna, megkönnyebbül a lelked.
- Nem jobb-e inkább a tudatlanság homályában, a szív szavát követve élni? - Aki sokat tud, barátom, az többet bánkódik. - És aki a tudását gyarapítja, az szaporítja a szenvedéseit.
Az ellenfél sérülése a te sérülésed is.
Kérdezz meg bármely kócos iskolásfiút, hogy hány érzékünk van, és valószínűleg azt mondja majd, hogy öt. Öt? Hülyéskedsz velem? Mi van az egyensúlyérzékemmel, a jogosultság, tiszta játék érzékkel? A gond az, hogy az öt a legtöbb, amit a kis agyunk kezelni tud. De néha olyan sok érzék kavarog bennünk, olyan sokféleképpen érzünk egy dolog miatt, hogy eldurran az agyunk. És ez hová vezet? Érzéketlen erőszakhoz. Igen, érzéketlen erőszakhoz... minden színben és formában.
A kompromisszum a kulcsa egy sikeres kapcsolat fenntartásának.
Határozottan vallom az uralkodó osztály nézeteit, pláne, hogy én uralkodom.
Az éj átfest sok gondolatot.
Gondolja, hogy ha az ember őszintén megbánja a rossz tetteit, visszatérhet abba az időszakba, amikor még boldognak érezte magát, és ott marad örökre? Ilyen lehet a mennyország?
Az ember nem arról ismerszik meg, hogy hogyan viselkedik, ha jól mennek a dolgok, hanem arról, hogyan reagál a bajban.
A béke létezik. Ott él mindenben, ami fontos nekünk.