Idézetek filmekből
A nemes tetteket nem szabad hűvös bölcsességgel megítélni.
Amikor gyerekek vagyunk, másokra van szükségünk a túléléshez. Amikor haldoklunk, szintén másokra van szükségünk. De itt van a titok: a kettő között még inkább szükségünk van másokra!
Minden szörnyű tragédiából a világon egy ugyanolyan csodálatos dolog születik.
A gonosz akkor jön, mikor a tisztességes út annyira el van rejtve, hogy úgy tűnik, valójában csak egy kiút létezik.
Tudja, mi az igazi bátorság? Kevesen tudják. Nem az, amikor a rémes esélyek dacára azt gondolja, győzedelmeskedhet, az pusztán önbizalom. A bátorság: tudni, hogy biztosan veszítünk, ám mégis belevágni.
Hogy hogyan éled az életed, csak rád tartozik, de emlékezz arra, hogy a szívünket és a testünket egyszeri ajándékként kaptuk. És mielőtt észrevennéd, a szíved kimerül. És ami a testet illeti, eljön az a pont, amikor már senki sem pillant rá és még kevesebben akarnak közel kerülni hozzá. Most éppen sok a bánat, a fájdalom, de ne fojtsd el! Mert együtt jár velük az öröm, amit átéltél.
Az igazság nem szabadít fel. De a szörnyű igazság igen.
Bárhogy élünk vagy halunk, a vége ugyanaz. Néma csönd. Minden álmunk, reményünk egy félbeszakadt mese visszhangja. De ha szerencsések vagyunk, a történetünk tovább él. A dalunk azok szívében szól tovább, akik emlékeznek, akik szerettek.
Ahogy öregszem, úgy döbbenek egyre inkább rá, hogy a kor nem bölcsességgel jár, hanem kopással. Semmivel nem érzem magam okosabbnak, mint 30 éve. Legfeljebb annyi a különbség, hogy ma már nem leplezem hazugságokkal a félelmeimet. És hogy már csak azért nem vagyok meggondolatlan, mert belefáradtam.
Ha jobban belegondolsz, az anyagi javak általi kielégülés csak a jéghegy csúcsa. Ezek a dolgok az emberi fejlődés materiális kivetülései az anyagi világban.
Mindent érzek. A teret, a levegőt, a rezgéseket, az embereket. Érzem a gravitációt, érzem, ahogy forog a Föld, a testemből eltávozó hőt, ereimben a vért. Érzem az agyamat, a legmélyebb emlékeimet. (...) Emlékszem, hogy milyen volt a kezed a homlokomon, amikor lázam volt. (...) Emlékszem, milyen ízű a tejed a számban, a szobára, a folyadékra... csak azt akarom mondani, hogy szeretlek titeket, és köszönöm a sok ezer csókot, amit még mindig itt érzek az arcomon.
Ha az ember akarja, talál rá okot, hogy egyenesbe jöjjön.
Az igazi szabadság kínokkal és áldozatokkal jár. Ezért legtöbben csupán mondják, hogy szabadságra vágynak, miközben ugyanúgy sóvárognak a társadalmi rend, az írott törvények és a materializmus után. Mert számukra még a szabadság is csak akkor ideális, ha nem kell érte tenni.
Ha az érdekel, ami mást nem, úgy elegáns, ha megtartod magadnak.
Nem kell szégyellni, ha többet akarsz. Csak tudnod kell, hogyan valósítsd meg.