Idézetek filmekből
Ahogy visszatekintek a világra, amit hátrahagytam, minden olyan világossá válik: a felfedezésre váró szépségek, a napvilágra vágyó titkok. De az emberek ritkán állnak meg, hogy körbenézzenek, csak mennek tovább. Igazán kár, pedig annyi a látnivaló!
Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?
Minél több a szenvedés, annál erősebb a szerelem. A veszély csak erősíti a szerelmem, fokozza, megfűszerezi. Leszek számodra az angyal, akire szükséged van. Még szebb életet hagysz magad után, mint amilyet elkezdtél. A mennyország visszavisz, rád néz, majd így szól: csak egy dolog teheti a lelket teljessé, az pedig a szerelem.
- A hatodik születésnapomon apám már rég nem élt velünk, szóval csak én, anya és Linc voltunk, és amikor anya odaadta az ajándékom, az egyetlen ajándékom, én éreztem, hogy a Millennium Falcon lesz az. Szóval, már hetek óta azért könyörögtem, és pont megfelelő méretű volt a csomag, letéptem róla a csomagolópapírt, és egy madáretető volt, de ráadásul nem is sima madárház, hanem madárház-barkácskészlet. Két napig nem beszéltem vele utána. De amikor sikerült rávennie, hogy összerakjuk, együtt megcsináltuk, összeraktuk a darabokat, egyesével, és az lett életem első építménye. Imádtam, és ő ezt tudta előre. Jobban ismert engem, mint én magamat. - Erre valók az anyukák, nem? - De, csak az a furcsa, hogy bár nem láttam 23 évig, a lelkem mélyén mégis hiszem, hogy most is jobban ismer.
Néhány ember azért született, hogy a folyó partján üldögéljen. Néhányan azért, hogy megcsaphassa őket a villám. Néhányuknak jó érzéke van a zenéhez. Vannak, akik művészek. Vannak, akik úsznak. Vannak, akik értenek a gombokhoz. Néhányan színészek. Néhányan pedig anyák. És vannak, akik táncolnak.
- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz.
Garantáltan lesznek nehéz időszakok, és garantáltan lesz olyan, hogy egyikünk vagy mindketten ki akarunk szállni. De garantálom, hogy ha nem kérem, hogy légy enyém, azt életem végéig bánni fogom, mert a szívem mélyén érzem, hogy te vagy az igazi.
Olyan, mintha valaki gyomorszájon rúgott volna, mintha megállt volna a szíved. Olyan, mint az álom, amiben zuhansz a semmibe, és hiába próbálsz felébredni, mielőtt földet érnél, sajnos nem tehetsz semmit. Nem bízol többé semmiben, senki sem az, akinek mondja magát, az életed örökre megváltozik, és az egyetlen dolog, amit profitálsz ebből a rémségből, hogy többé senki sem tudja így összetörni a szíved.
Én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy mi a szerelem.
Én nem tudom, hogy a mamának volt-e igaza, vagy pedig Dan hadnagynak, (...) hogy van-e mindegyikünknek rendeltetése, vagy csak úgy ide-oda sodor bennünket a véletlen, mint a szél, de én azt hiszem, mind a kettő igaz. Talán mind a kettő megtörténik velünk egyszerre.
Meghalni sokféleképpen lehet. Inkább azon gondolkodj el, hogyan élj!
Lehet, hogy a tévedéseink határozzák meg a sorsunkat. Ha nem hibáznánk, mi alakítaná az életünket? Ha sose térnénk le az útról, talán sose lennénk szerelmesek, nem lennének gyerekeink, és nem lennénk azok, akik vagyunk.
Vannak pillanatok az életünkben, amikor kereszteződésben találjuk magunkat. Félelmetes, zavaros, térkép nélkül. A döntések, melyeket ekkor hozunk, meghatározzák az elkövetkezendő napjainkat. Persze, ha szembefordulunk az ismeretlennel, akkor a legtöbbünk inkább megfordul és megfutamodik.
Ha nem tudsz futni, kússz! Ha pedig már az sem megy, találj valakit, aki továbbvisz!
A buddhisták szerint mindig visszatérünk, magasabb vagy alacsonyabb szinten, attól függően, hogy hogy éltünk. Látod, engem itt veszítenek el. Úgy értem, mit kell tennie egy csigának, hogy feljebb lépjen a ranglétrán? Húzzon egy tök egyenes nyálkacsíkot?