Idézetek filmekből
Veszíteni nem ugyanaz, mint elfogadni, hogy nem nyertél.
Talán mindig túl hamar választottam a könnyebbik utat, és hagytam, hogy más válasszon engem, ahelyett, hogy én választottam volna.
Az emberek azért mesélnek történeteket, hogy megbirkózzanak a félelmeikkel. Az összes művészet, mítosz, olyan alkotás, ami olyan érzést kelt, hogy irányíthatjuk azokat a dolgokat, amiktől félünk. A haláltól való félelem hozta létre a reinkarnációt. A gonosztól való félelem alkotta meg a jóakaratú Istent, aki a gonoszokat a pokolba küldi.
A múlt csak egy történet, amit mi mesélünk magunknak.
Minden lépéssel, amit teszek, hozzád jutok közelebb...
Nem baj, ha nagy álmotok van. Ha az álmotok össze is törik, a darabjai még mindig nagyok maradnak.
Egyszerűen a magadba vetett hittel előre fogsz tudni lépni, anélkül, hogy megbotlanál.
Három dolog van, amit utálok. "Nem tudok", "fáradt", és "unalmas". Ezek a dolgok korlátozzák az ember lehetőségeit.
Ha valaki a "középiskolai életre" gondol, akkor az "élete csúcspontja" jut eszébe. És amikor az "élete csúcspontjára" gondol, a "középiskolai élete" jut az eszébe. Természetes, hogy így gondolják, hiszen a társadalom a gimis életet csupa rózsaszínben látja. Azonban én nem hiszem, hogy minden középiskolás "rózsaszínű" életre vágyna. Kell lenniük olyan embereknek, akiket nem érdekel a tanulás, a sport, vagy a szerelem. Kell lenniük olyan embereknek, akik "szürke" életre vágynak. Habár ez elég szomorú módja az életnek.
Nem hinném, hogy jó dolog az, ha valaki soha nem lesz mérges. (...) Szerintem a kapzsiság is fontos. Ha nincs benned semmi büszkeség, azt jelenti, hogy nincs önbizalmad sem. És az, akiben nincs egy cseppnyi kapzsiság sem, az nem tudná támogatni a családját, és soha nem találták volna fel az új technológiákat, ha az emberek nem lennének irigyek.
A szeretet könnyít az emberek szenvedésein. Eddig nem tudtam, de aztán rájöttem, hogy nincs tökéletesebb fájdalomcsillapító, mint a szeretet.
Az élet helytelen döntések nélkül olyan, mint a fa évgyűrűk nélkül.
Van bennünk valami, amit még mi magunk sem tudunk. Olyasmi, amit elfojtunk, de attól még létezik, és végül már túl késő lesz, hogy bármit is tegyünk ellene... Ez az egyetlen oka, hogy reggel felkelünk, és csak emiatt viseljük el a szemét főnököt, vért, izzadságot és könnyeket. Ezért akarjuk, hogy az emberek tudják: milyen jók, vonzók, nagylelkűek, viccesek és okosak vagyunk valójában. Féljetek tőlem vagy tiszteljetek, de könyörgöm, higgyétek el, hogy különleges vagyok! A függőségünk közös: elismerésfüggők vagyunk. Mindannyiunk közös mániája a vállveregetés, meg az aranyóra, és az a rohadt "Nagy vagy! Hip-hip hurrá!". Mind okos fiúk vagyunk, gyűjtjük a trófeákat (...). Valójában csak majmok vagyunk öltönybe csomagolva, és esdeklünk az elismerésért.
Nem azért jöttél ide, hogy megvesd őt, már azelőtt megvetted, mielőtt idejöttél.
Ha szeretsz valamit, sosem engedheted el, még egy pillanatra sem, különben örökre elveszik.