Idézetek filmekből
A legjobban úgy tiszteleghetünk az elhunyt előtt, ha arra koncentrálunk, ami van, és tesszük a dolgunkat, ahogy tőlünk telik.
Nostradamusról mondták, hogy álltában halt meg, bár én kétlem, hogy aki előre látja a halálát, az ne feküdne le.
Ne becsüld alá a tagadás hatalmát!
Az előttem álló út semmi mással nem kecsegtet, csak azzal, hogy múltam árnyéka rám borul, amíg végül elérem a végét.
Nem csak rénszarvas kell a Télapóhoz.
A legnemesebb ajándékok azok, amelyek névtelenül érkeznek.
Azt hiszed, csak akkor van értelme az életnek, ha ország-világ az emlékezetébe vés. Ha mindenki szeret téged. De képzeld... ennyi az élet, ezt kell beosztanod. Vagyok neked én, a családod, ez a világ és azzal kész. Ha neked ez nem elég... az kár, de ez is több a semminél. Mert én szeretlek. És megőrzöm az emléked.
Előfordul, hogy az ember nincs tisztában az ígéretei súlyával. Csak ígérget.
A szeretteid tettek azzá, aki vagy. Ott élnek benned. Ha feladod önmagad, a benned élő utolsó emlékük, az, aki vagy... eltűnik.
Tudod, lehetséges, hogy valaki szellemé váljon úgy, hogy még meg sem halt.
Hisz abban, hogy a gondolatok mérhetők? Hogy a fogalmak, mint a hit és megbocsátás, tömeggel bírnak? Mint ez az asztal, vagy bármilyen másik anyag?
Te ismered a szívemet, beletekintettél, megtaláltad ott az emléket és az élményt, mely hozzád köt. Mely te magad vagy. És ez számomra vigasz, bár érzem, hogy lazul a kötelék. (...) Még sosem voltam ilyen erős, mint amikor szembenézek veled, és fátyol mögött látlak reménykedve, hogy megbocsátod nekem, hogy az út további részét nem tehetem meg veled.
Ha tudnák, mivel jár a spiritizmus, több ateista lenne.
A tudás hajszolása ellenállóvá tesz az érzelmek iránt.
Amit a szerelemért teszünk, sokszor ocsmány, őrült, csupa veríték és megbánás. A szerelem megéget, megnyomorít, kifordít önmagadból. Szörnyűséges szerelem. És mindannyiunkból szörnyeteget csinál.