Idézetek a bűnről
A bűnbeeséssel indult el az ember az Istentől távolodó úton, azóta háttal van Isten felé. Alaptalan reménykedés azt állítani, hogy az ember a művelődés és a tapasztalatok következtében nemesebb lesz, a történelem azt igazolja, hogy elveszítette a lélek és szellem igazi tulajdonságait, amelyekre olyan nagy szüksége lenne: szeretetet, bizalmat, és szinte félholtan fekszik a világ országútján.
Akármerre nézünk is, mindenütt az erkölcsileg elferdült tettek következményeivel találjuk szembe magunkat, amelyek hol úgy nyilvánulnak meg, mint erkölcsi elhidegülés, hol úgy, mint erőszak, hol úgy, mint fájdalom és szenvedés. A pszichológusokat felkereső emberek többségénél a lélektani problémát az erkölcsi bukás, és a bűntudat okozza.
A bűn önmaga büntetése, ami belülről emészti az embert.
Én mindig úgy véltem, hogy a gonoszság nem születik, hanem megteremtik.
Egyszer volt, hol nem volt c. film
Az ártatlanság a hónál is mulandóbb csoda.
Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messze látok és merek.
Havonta elmegyünk gyónni, de a bűneinkhez ragaszkodunk mindennapjainkban, a halálunkig. Nincs pogány, aki olyan barbár és gonosz volna, mint mi spanyol keresztények.
Nincs sikeres bűntett szerencse nélkül.
Azt kérded, mikor vannak megbocsátva a bűneid? Amikor már nem tudod többé elkövetni őket. Addig nem.
Hiszen a bűn mindig egy jajkiáltás A Sors felé, hogy mért nem marad Az ember mindig tiszta s szabad, Vadba beoltott, nemes rózsa-szem.
Egyikünk sem várhat semmi jót ebben az életben, amióta a gonosz útvesztőben tévelygünk, és lábunk minduntalan megbotlik a bűnben, amivel utunkat teleszórtuk.
Mi a bűn? Ki találta ki? Romlott felnőttek bizonyára, hiszen a gyermek bűnt még nem ismer. Pálcával verik belé a bűntudatot, hogy idővel maga is romlott felnőtté legyen. Bizonyos dolgokra rámondják: rosszak. S aki azokat műveli, elkárhozik. Bűn, ha torkoskodsz, ha kedved szerint eszel-iszol, s ha érett férfiként megfontolás nélkül szórod szét magvaidat. Szóval mindaz, ami jólesik neked, ami testi örömmel jár, lelkednek halálos veszedelem, s előbb-utóbb kárhozatra juttat.
Mi jogon vállalja a bűn terhét a gyengeség? A bűn a kemény akaratúaknak való, azok vagy elviselik, vagy ha nagyon súlyos, féktelen akaratukat egyszer jóra is használják, és lehajítják a terhet! De ez a gyenge, érzékeny lélek se egyikre, se másikra nem képes, sőt állandóan mind a kettőt gyakorolja, és nem tud kivergődni a mennyekkel dacoló bűn és meddő bűnbánat kibogozhatatlan csomójából.
A hit elvesztése a bűn legszomorúbb következménye talán.
A szégyen nem a bűn bevallása, hanem az elkövetése.
Facebook
Pinterest