Bölcsességek
Úgy halunk, ahogy éltünk. - Ez a vég, amikor bölcsességekhez jutunk.
A legnagyobb hóvihar is egyetlen hópehellyel kezdődik.
A bölcs a bolondtól is tanul, a bolond a bölcstől se.
Okos ember nem gondolkozik, hanem okosan cselekszik.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik, mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
A bolond bölcsnek tartja magát; de a bölcs tudja magáról, hogy bolond.
Mindennek megvan a maga helye és ideje.
Az élet nagy pillanatai, a születés, a betegség, a halál visszavezetik az embert a legközönségesebb közhelyekhez, és kész szókapcsolatokat adnak a szájába, amelyek a népi bölcsességből születtek, s a tudós nyelvnél jobban közvetítik zsigereink mozdulatait.
A tűz nem jut át a vízen.
Mi más a bölcsesség, mint a tudás, amivel megkülönbözteted a jót a rossztól, ami segít felismerni, hogy hogyan cselekedj helyesen.
Az a lényeg, hogy kegyelemben, tisztességben éljünk, figyeljünk a világra, és rázzuk le az életünkre települő mesterséges elmeszüleményeket, elvárásokat.
Vissza kell szoknunk, újra meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.
A gyorsaság (...) kevésbé fontos a valódi szellemi eredmény eléréséhez, mint a mély, alapos és alkotó gondolkodás képessége.
Nem hisszük a kutyáról, hogy jó kutya, csak azért, mert jól tud ugatni. Az embert sem hihetjük bölcsnek, csak azért, mert okosakat mond.