Bölcsességek
Az embernek magának kell próbák elé állítania magát, kiderítendő, függetlenségre és parancsra termett-e; méghozzá idejében. Nem kitérni saját próbatételeink elől, noha talán ez a legveszedelmesebb játék a játszhatók között, s végtére is csak próbák, melyeknek magunk vagyunk a tanúi, s kívülünk nincsen bírája.
Aki egy emberben a magasságot nem akarja látni, annál élesebben fürkészi mindazt, ami alacsony és felszíni benne - s magát árulja el vele.
Most ne beszélj, nem kell szó, van, mi ki nem mondható. Most ne mesélj, a gondolat ki nem mondható, Most te tegyél, nincs más, ki lépne helyetted, Most te legyél egyben a csönded és a lelkiismereted.
Ahol a fény, ott az Isten. Ahol az Isten, ott a békesség. Ahol a békesség, ott nem születhet bűn.
Többet ér nem beszélni, mint túl sok dolgot dolgot mondani.
Gyakran nem is az emberekkel, hanem a körülményekkel kell megküzdeni.
Soha ne várj az utánpótlással addig, amíg a szükség szorongat, bőség idején gondolj az ínség megelőzésére.
Nem hiszem, hogy bárkit is helyes lenne mindenben példaképnek tekinteni. Önmagunk személyiségének megalapozásához és fejlesztéséhez célravezetőbbnek tartom, ha saját, belső értékeinkre és adottságainkra támaszkodva vágunk neki a nagybetűs Életnek.
Soha még egyetlen embert sem tiszteltek azért, amit kapott. A tisztelet annak a jutalma, amit az ember ad.
A morális megítélés és elítélés a szellemileg korlátoltak bosszúkedvence azokon, akik kevésbé azok, ezenkívül egyfajta kárpótlás is azért, hogy a természet mostohán bánt velük, végül pedig alkalom arra, hogy szellemre tegyenek szert és kifinomultakká váljanak: - a gonoszság szellemivé tesz.
Sokszor a zagyvaságokban is rengeteg az értelem, ha az ember tudja, hol keresse benne.
A nagy dolgok is kicsiként születnek.
A madár nem arat, nem vet, az úr mégis táplálja.
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
A nevetés a bárgyú ember első menedéke. Sokkal könnyebb nevetni, mint megérteni valamit.