Bölcsességek
Arisztotelész azt mondta, hogy az olimpiai játékokon nem a görög városok legerősebb emberei kapják meg a babérkoszorút, hanem azok, akik egyáltalán beneveztek, és ezzel nekirugaszkodtak, hogy győzzenek. Periklész meg azt mondta, ha Athént nagynak látod, gondolj arra, hogy dicsőségét merész emberek vívták ki, olyan emberek, akik tudták, hogy mi a kötelességük.
A pénzzel együtt kapja az ember a pénznek betegségeit.
A kényszerűség jó tanító.
Minden kérdésre, amit föl lehet tenni, van válasz.
Az ember a múltját mindig is mindenhova magával cipeli. A múlt nem olyan ám, mint a turistazsák, amit ledobhatok, ha rám nehezedik. Ledobhatjuk a hátunkról, de a múltunkkal együtt belőlünk is ott marad egy darab.
Erő bátorság nélkül: fejsze nyél nélkül.
Minden lenyelt kétség, minden visszagyömöszölt kérdés méreg.
Aki igazán okos, semmire sem mond kereken nemet. Akkor se, ha úgy gondolja. Mint ahogyan igent sem szabad elhamarkodottan mondani.
Nem okos fejest ugorni a vízbe, mert nem lehet tudni, hogy milyen mély. Várni okosabb.
A folyót bővizű forrása teszi híressé, a forrást pedig a folyó miatt becsülik, amely belőle fakad.
Ha egyszer elindultunk, az olyan, mintha már meg is érkeztünk volna!
A félelem a bölcsesség kezdete.
A gyertya a négy elem szimbóluma, hiszen benne van a kanóc földje, a paraffin vize, a láng tüze és a levegő, ami lehetővé teszi, hogy égjen.
A csend csak a tevékeny embereket látogatja.
- Hogyan lehetnék olyan nagy ember, mint te? - Miért akarsz nagy lenni? - kérdezte a Mester. - Embernek lenni is elég nagy teljesítmény.
Facebook
Pinterest