Idézetek a barátságról
Ez az érdekes a barátságban. Nem tudod, minek, de tudod, hogy kellesz.
Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek (...). Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, a ki őt felemelje.
A barátság általában a lelkek összehangolódása, amit alkalom és jóhiszeműség sző össze.
Az igazi barátok figyelnek rád, mindent megtesznek érted, ott vannak melletted a bajban, bármi is legyen az.
Dolgozzunk azon, hogy megtartsuk azokat a barátainkat, akikhez nagyon kötődünk, és ne érezzük rosszul magunkat, ha egyesektől távolra sodor az élet.
Hát kit lehet oly irigység nélkül szeretnem, mint téged? Hát kit bámulhatok ezen a ronda világon, ha téged nem, testvérem és ellentétem. Mindenben egy és mindenben más. Én gyűjtöttem, te szórtál, én megnősültem, te agglegény maradtál, én imádom a népemet, nyelvemet, csak itthon lélegzem és élek, de te világcsavargó, nemzetek fölött röpülsz, szabadon, és az örök forradalmat vijjogod. Szükségem van rád. Tenélküled üres vagyok, és unatkozom.
Késő este, mielőtt elbúcsúznánk, megegyezünk, hogy máskor is találkozunk. Nekem ez nem jelent akadályt, ön azonban elhanyagolja a barátait, akik várni fogják, mire érveket fog keresni, fontossági sorrendet alakít ki, méricskél, holott ez halála minden összetartozásnak.
A barátok olyanok, mint a vécépapír: jó, ha van pár tartalékban.
A barátok elvesztésének legbiztosabb módja, ha kölcsön adsz nekik vagy kölcsön kérsz tőlük. Alig van olyan barátság, de akár rokoni viszony is, amit ne mérgezne meg egy vissza nem fizetett kölcsön.
Semmi sem nemesebb, mint a baráti szeretet.
Az ember a vereségben tudja meg, kik a barátai, s őt kik tartják barátjuknak.
Az ember néha nehezen jön rá, mi a feladata egy jó barátnak.
A barát csak akkor barát, ha áldozni tud, akkor is, mikor nem várnak tőle áldozatot.
Már nem gondolom azt, hogy másokra támaszkodni gyengeség. Ez olyasvalami, amire nem vagy képes erő nélkül.
Jó dolog, ha az embernek olyan barátai vannak, akik megértik, ha egyik pillanatban sírni támad kedve, a másikban nevetni.