Virágos locsolóversek
Megöntözöm, hogy a szirma
Soha el ne hulljon,
Mindnyájunknak örömére
Sokáig viruljon.
Szép a piros pipacs,
Szép a tulipán is,
Szép a zöld rezeda,
Szép a gyöngyvirág is.
De a legszebb virág
Épp itt áll előttem,
Sohasem fog elhervadni,
Hogyha megöntöztem.
Szép, mosolygó violaszál az én virágom,
Nincsen is szebb, azt dalolja a madár az ágon.
Szép az égő pipacs, szép a gyöngyvirág is;
De a legszebb most itt ragyog előttem,
Sohasem fog elhervadni, hogyha megöntöztem.
Itt a Húsvét, eljött végre,
a szép lányok örömére,
mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát szép virágom,
a locsolásért tojást várok!
Bari béget zöld gyepen
Sárgállik a hérics
Bocsánat, de rávizelek
A fejedre én is.
Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a húsvét is közeleg.
Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág!
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép, piros tojással!
Ákom-bákom, berkenye,
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál!
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!
Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
E háznak van rózsabokra,
megöntözném, hogy virulna.
A kis kertész fáradsága,
egy pár tojás a váltsága.
Húsvét másodnapján
az jutott eszembe,
Locsolóvizet vegyek a kezembe.
Megöntözzek vele
egy árva ibolyát,
És cserébe kapjak érte
egy hímes tojást.
Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.