Terhesség
Nem lehet egy gyereket a világra hozni csak azért, hogy beletartsd valakinek a hátába, és követelőzz, és abban bízz, hogy egyszer csak megváltozik, és megbocsátja neked, hogy apává tetted.
A terhesség azzal kezdődik, hogy a társadalom némi erőszakot tesz a férfiak - esetemben több mint negyvenévi - kitartó munkával tökéletlenre csiszolt nyelvhasználatán. A terhesség például az ateistáknál is áldott állapot lesz. Továbbra is terhességnek nevezni minimum félig végrehajtott csecsemőgyilkosság. A nyelvi abortusz bigott híveiből összeállt statáriális vérbíróság jogerős ítélete szerint azért, mert "a gyerek nem teher". Pedig dehogynem. Én láttam a csajomat terhesen. Hát azt nézni is teher, nemhogy hordani.
A nő és a férfi terhesség alatti munkamegosztásának lényege, hogy a nőt mindenki biztatja, a férfit pedig mindenki fenyegeti. A nőnek például senki sem mondja gúnyosan, hogy meghízott, vagy kárörvendően, hogy "na, majd megtudod, mi a fáradtság, mert soha többé nem fogsz aludni!", de a férfinak igen, aminek hátterében nyilván az van, hogy ezért az egészért mi vagyunk a hibásak, mi okoztuk, tehát legalább szavakban jól meg kell büntetni bennünket.
Terhesnek lenni nem betegség, de az orvosok egyre inkább úgy kezelik, mintha az lenne.
Sokszor, mikor egy nő terhes lesz, a szaglóérzéke rosszabbra fordul. Hirtelen a rózsák rothadtak, és a frissen sütött kenyér (...) mint az ammónia. Az epilepsziában van valami hasonló. Gyakran meg tudják mondani, mikor dobnak egy hátraszaltót, mert olyan szagokat kezdenek érezni, amik nincsenek ott, így legalább van esélyük leülni, mielőtt a roham bekövetkezik. A terhességgel és az epilepsziával, elég jó érzéked van a küszöbön álló katasztrófára. Kár, hogy nincs érzékünk ahhoz, hogy elkerüljük.
Az emberi terhességek ötven százaléka spontán abortusszal zárul, általában anélkül, hogy a nő bármit is észrevenne. Mi több, a felismert terhességek húsz százaléka is spontán vetéléssel végződik. Ordítóan nyilvánvaló igazság, hogy ha van Isten, éppen Ő az abortusz-pártiak legelszántabb képviselője.
Vagy a megismerkedés pillanatában mondja meg az ember, hogy egyébként momentán terhes, vagy hallgasson róla, amíg él.
Mondd el, Anya, milyen volt, míg szíved alatt voltam, Gömbölyödő pocakodban sokat forgolódtam? Mondd el, Anya, milyen volt a születésem napja, Gondoltad, hogy ilyen hamar megnövök majd nagyra?
Az apákra nem jellemző, hogy savanyúságot kívánnak fagylalttal, vagy hogy minden reggel hányingerre ébrednek, mint a kismamák, de az érzelmi, fizikai és hormonális ingadozás ugyanúgy végigkíséri a terhesség szakaszait náluk is.
A mai csecsemők sokkal nyugtalanabbak, több velük a gond, mint nagyanyáink korában. Ennek legfőbb oka a rohanó életforma, amiben élünk, és amit próbálunk a csecsemőre is ráerőltetni. A problémák gyakran már a baba megszületése előtt jelentkeznek: a terhesség előrehaladtával egyre több pihenésre, lassuló életmódra lenne szükség, ezt azonban a várandósok többsége nem tartja be.
A terhes nő a nagyság, az erő, a szépség jelképe. A szűz a megsemmisülés, az anya az élet örökkévalósága.
Tudod mire jöttem rá, mi a nagyszerű dolog abban, ha az ember terhes? Olyasvalami, amit el sem tudtam volna képzelni. Hogy az ember soha nincs egyedül. Amikor van bensődben egy gyerek, soha többé nem vagy egyedül. Ő egy valóságos személy.
Ez a baj a mai világban. Az asszonyok terhesek. Figyeled a szót? Terhes nekik az állapotuk. Nem is csoda, hogy hánynak három-négy hónapig, mint a Murányi kutyája, meg koraszülött lesz a gyerek, meg farval jön ki belőlük. Akinek gyereke lesz, kislyányom, az áldott állapotban van. Áldott, mert életet ad.