Szülői gondoskodás
Időt hagyott nekem, hogy megszeressem az apai szenvedélynek azzal a kizárólagosságával, amely - minthogy nincs máshova fordulnia - csak gyermekeivel törődik.
Rendjén való, ha naponta egyszer vagy kétszer nem bizonyulunk népszerűnek gyermekeink körében! Ha sok időt töltünk velük, és azt jól ki is használjuk, ha messzemenően gondoskodunk róluk, és mindenben részt veszünk velük kapcsolatban, akkor a jóakarat úgy halmozódik, mint pénz a bankban.
Kicsi lányunk az egész életére kiható nyugalmat abból a nyugalomból és gondoskodásból tanulja meg, amelyet élete első hónapjaiban és éveiben kap tőlünk.
Nem azt mondom, hogy én egy mintaszülő voltam, de tudják, mit jelent apának lenni? Azt jelenti, hogy gondoskodnunk kell egy másik emberről, és hogy felelősek vagyunk az életéért, de egy bizonyos ponton túl az irányítás kicsúszik a kezünkből.
Anyánk szerelmes, gondoskodó szeretete, amely nélkül élni sem tudtunk volna, felnőttkorunkra veszélyes hínárrá változik.
Ha beleragadunk, nem sikerül felnőtt emberré válnunk és a sorsunkat szabadon megcsinálnunk.
Anyám volt, jogom van hozzá, hogy tudjam, mit gondolt élete utolsó óráiban; anyám volt, joga van hozzá, hogy a síron túl is segítsen, ha szükségem van rá.
Azok a szülők szoktatják a gyereküket arra, hogy írjon a Jézuskának levelet, akik év közben nem érnek rá kifigyelni, hogy mire vágyik a gyerekük.
Egy apa nem csak abból áll, hogy megcsinálja a gyerekeket. Egy apának kötelezettségei vannak, többek között gondoskodnia kell a gyerekeiről.
A babák testsúlya mindig ideálisnak mondható, és ezt onnan tudjuk, hogy ha lerakjuk őket a vállunkról, valami hiány keletkezik a nyomukban.
A betegápolás nem a férfi dolga, nem az ő területe. A beteg gyerek mindig az anyjáé, hiszen az anyai érzés diktálja így!
Az ember mindent megtesz a gyerekéért. Mindent megad neki. Mindent! Beleértve a hatalmat is, hogy összetörje a szívét.
A szülő szavunk nem főnév, de még nem is igenév, hanem ige, mivel folyamatos cselekvést, történést, létezést fejez ki.
Szinte minden szülő odaadná az életét a gyerekéért - de olyan kevesen hajlandók komoly áldozatot hozni érte.
Az egyetlen dolog, ami - úgy tűnik - az anyaság természetes és állandó velejárója, az ingadozás ég és a pokol között.
Nem ismeri az igazi ijedelmet, aki nem riadt föl még éjjel a gyermeke sikítására.
Facebook
Pinterest