Szeretet lényege
A vonzalom, a szeretet vagy a szerelem lényege nem más, mint a misztikum titokzatosságában megélhető hétköznapi valóság.
A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeressék, és nem abban hogy ő szeret.
A szeretet lényege: kilépek önmagamból, hogy már ne én legyek önmagam számára a központ, hanem te légy az én központom. A szeretet lényege az elfogadás és az ajándékozás. Szeretni annyi, mint a másikért élni. A szeretet annyi, mint lemondani arról, hogy az ember önmagában, önmagáért és önmaga által éljen. A szeretet az önmegsemmisítés művészete!
Talán azt akarjuk, hogy az egész univerzum olyan emberekből álljon, akik mind teljesen egyformák? Milyen rohadt unalmas lenne már az? Azt szokták mondani, hogy szeretet nélkül nincs értelme az életnek. Ez talán igaz, de a szeretet lényege, hogy a különböző emberek hatnak egymásra. Hogy összetalálkoznak a legkülönbözőbb személyiségek. Hogy szembekerülünk a másikkal, kihívást jelentünk egymásnak, kapunk és adunk hideget-meleget. Pontosan az ilyen ellentéteken keresztül ismerjük meg igazán a másikat és magunkat. És így szeretünk egymásba. Mert a változatosság egyenesen varázslatos.
A szeretet lényege, hogy fogjuk a másik kezét, akivel törődünk, és a jelenben élünk. A múlt és a jövő csak mítosz. Nem valóság. A múlt nem más, mint a már elhalt jelen, a jövő pedig soha nem is létezett, ugyanis mire odaértünk hozzá, jelen lett belőle. Csak a jelen számít, az örökké változó, nyughatatlan jelen, amely oly könnyen elillan.