Siker és kudarc
Nem lehet mindig topon lenni. A kudarc ugyanúgy hozzátartozik az élethez, mint a siker.
A bukás mindig humorosabb, mint a siker, és sokkal inkább nevezhető univerzális nyelvnek.
A sikernek nincs szüksége magyarázatra, csak a kudarcokat kell alibikkel foltozgatni.
A legrövidebb út a kudarchoz, ha az ember a sikerhez akar hű maradni és nem önmagához.
A sikernek rengeteg gazdája van, a kudarcnak azonban mindig csak egy: az edző.
Meg kell becsülni a kudarcot is, mert anélkül nem lenne a nyereség és a siker se, hisz a fogalmakkal sem lennénk tisztában.
Korábban mindig féltem a kudarctól, attól, hogy valami nem úgy fog sikerülni, mint ahogy elterveztem. És ezt sikerült kiiktatni, mert a kudarcból egyelőre mindig sokkal többet sikerül tanulnom, mint a győzelmekből.
A siker és a kudarc egyszerűen az ember vágyainak beteljesülését vagy kielégítetlenségét jelenti. Vágyaink pedig vagy döntően belső eredetűek és a saját egyéni késztetéseinkre alapulnak, vagy külsődlegesek, és elsősorban olyan dolgok táplálják őket, mint a reklámok, vagy a média és a tömegkultúra által kívánatosnak beállított társadalmi pozíció.
Életünk (...) egy állandó mozgás a siker és a kudarc között. Tőlünk magunktól függ, hogy döntően a kudarc vagy a siker térfelén mozgunk-e.
Siker és kudarc. Úgy gondolunk rájuk, mint ellentettekre, de valójában nem azok. Társak, akár a hős és a fegyverhordozója.