Óvodai ballagás
Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola:
Csingi-lingi! Gyertek, gyertek!
Szól a csengő szép szava.
Megyünk ím már, hogyne mennénk,
Kedvesek ám a betűk.
De most azért óvodásként,
Mégis könnyes a szemünk.
Óvónénit köszönti ma
minden versünk, kis dalunk:
elbúcsúzunk, mert az ősszel
iskolába indulunk!
Búcsúzunk az óvodától
köszöntővel, énekkel.
De amit itt megtanultunk,
nem felejtjük mégsem el.
Négy év telt el, négyszer láttuk az óvoda ablakán, hogy zöld lombok integetnek, vagy száraz ág van a fán. Közben aztán úgy megnőttünk, hogy az ágyunk kicsi már. Holnap a mesesarok helyett, az iskola padja vár.
Kerek egy év múlva
Iskolások leszünk,
Kedves óvodánktól
Mi is búcsút veszünk.
Ne görbüljön szája
Senkinek sírásra.
Búcsúzzunk vidáman:
A viszontlátásra!
Hej óvoda, óvó nénik, nem maradok tovább én itt! Itt mi soká nem maradunk: vár az iskolai padunk!
Billegünk, ballagunk, mindent körbejárunk; itt vagyunk meg ott vagyunk: ez volt a mi házunk. Megszerettünk óvoda - nem felejtünk el soha!
Csengő hív a tantermekbe. Vár a betű, számok, lecke. Óvó nénik, kispajtások - néha azért visszajárok.